Raoul Wallenberg, akit a magyar olvasónak aligha kell bemutatni, kiváltságos környezetben nőtt fel, de nem futhatott be igazi karriert a befolyásos svéd bankárcsaládban, ahova született. A második világháború vége felé, 1944 nyarán diplomataként érkezett Budapestre, hogy egy életveszélyes akciót bonyolítson le: kezdeményezőkészségének és szervezőtehetségének köszönhetően több ezer üldözött zsidót mentett meg a haláltól, sokukat az utolsó pillanatban sikerült kiemelnie a deportálandók soraiból. Amikor a szovjet hadsereg 1945 januárjában elfoglalta Budapestet, Wallenberget letartóztatták és Moszkvába vitték, ahol – egyes feltételezések szerint – 1947-ben kivégezték, bár biztosat mind a mai napig nem tudni a sorsáról.
